Iskolánk története

1770-1920

A kezdetek

Anno 1770. Scola Hejőcsabaensis. E mondattal kezdődik a volt római katolikus iskola alapítólevele a Canonica Visitációban. Ekkor Mária Terézia az iskola kegyurául a Miskolci Erdőgazdaságot jelölte meg és azt a mindenkori plébános felügyelete alá helyezte. A kincstári kegyúr évi tizennégy köbméter tűzifát utalt ki az iskola részére. Az iskolamester fizetését kétharmad részben az Erdőgazdaság fedezte, az egyharmadát pedig az egyházközösség fizette gabonában és baromfiban. Az első iskola a Templom út 16. szám alatt épült. Ez egyben az iskolamester lakása is volt, amely állt egy szobából, konyhából, kamrából és a plébánosi irodából. A tanulók a mester lakására jártak, ahol a földön ülve tanultak. Ekkor Vasas Dezső volt a tanító, aki egyben a kántori teendőket is ellátta. 1879. december 8-án az iskolaszék határozata alapján az addig teljesen elhanyagolt ismétlő beiskolázás lépett életbe. 1890-ben vezettek első ízben osztálynaplót, mely szerint tizenöt tanuló került beiskolázásra. Rendszeresen azonban csak hat gyermek látogatta az iskolát. A korabeli dokumentumok szerint az írás, az olvasás és a számolás mellett a fő tantárgy a hittan és a háztartási ismeret volt. Ebbe az iskolába járt Gárdonyi Géza is 1873-ban. Ezt az épületet 1890-ben egy tanteremmel bővítették. 1939-ben a régi tanítói lakást – mely Hejőcsaba első iskolája volt – lebontották és csak az 1890-ben épült tantermet hagyták meg. A lebontott lakás helyett a szomszédos telken építettek új tanítói lakást és tantermet. 1940-ben a régi tanteremhez színpadot és öltözőt építettek, amely aztán kultúrház funkciót is kapott. Napjainkban újra egyházi tulajdonba került az épület. A diósgyőri vasgyár és az 1890-ben létesített helybéli mészüzem gyors fejlődésnek indította Hejőcsabát. 1910-ben már villamosvasút kötötte össze Miskolc belvárosával. A cementgyár története és fejlődése is összefonódik az iskoláéval. A folyamatos modernizáció – csillevasút és iparvasút megépülése, a folyamatos üzemelésű Hoffmann-féle körkemence átadása – új munkahelyek teremtése intenzív betelepülést, dinamikus lakosság növekedést eredményezett. A növekvő gyermeklétszám 1913-ra szükségessé tette egy állami iskola létesítését is, melynek szervezése Tóth Kálmán iskolaigazgató nevéhez fűződik. Az 1913/14-es tanévben bérelt helyiségekben – Csabavezér út 40. szám, később Szeretet út 1. szám – lakóházban rendezte be az iskolát. Az 1918/19-es tanévben 183 növendék négy önálló és három összevont osztálycsoportban működött öt tanító vezetésével. Egyre többen iratkoztak be a Hejőcsaba Állami Elemi Mindennapi Népiskolába. Indokolttá vált tehát az új iskola megépítése.

1920-1955

Az első iskolaépület. . .

Az 1920-ban alapított iskola hét tanteremmel, egy nevelői és egy hivatalsegédi lakással a mai épület első részlete volt. Már ebben az évben tanítottak is benne. Eközben az egyházi iskolákban is zajlott a tanítás. Az 1926-os tanévből származó iratok alapján az iskolának 295 beiratkozott tanulója volt, akik hat önálló és három összevont csoportban tanultak. E tanévben már két osztályra kellett bontani az elsősöket, ekkortól van ’a’, illetve ’b’ jelzésű osztály. Az 1930-34. terjedő időszakban gazdasági továbbképző oktatást is folytattak. Az állami elemi iskolában végzettek a következő szaktárgyakat tanulhatták: konyhakertészet, tejkezelés, háztartástan, selyemhernyó-tenyésztés, gazdasági háziipar, baromfi- és sertéstenyésztés, méhészet, földművelés, növénytermesztés. Tóth Kálmán 1934-ig igazgatta az iskolát. Nyugállományba vonulása után Pitó József vette át az igazgatási feladatokat. 1946-ban Sarkadi Ernő került az intézmény élére, akinek nevéhez fűződik az iskola vízellátási rendszerének a megoldása. 1948-ban az államosítás törvénye értelmében a felekezeti iskolák az állami iskola irányítása alá kerültek. Ekkor a 9. Számú Általános Iskola nevet viselte. 1950-ig Tóth Mária, majd 1950-52-ig Máthé László igazgatta az iskolát. Ekkor az oktató-nevelő munka öt különböző helyszínen folyt. 1945 után óriási mértékben növekedett a tanulói létszám. A nagy beruházású építkezések révén – Hejőcsabai Cementgyár, Nehézipari Műszaki Egyetem – megkétszereződött a lakosság. Az ezer körülire emelkedett tanulói létszám új helyzet elé állította az oktatást. Huszonnégy osztálycsoportot irányított huszonhét nevelő. Az iskola tizenkét tanterméből nyolc volt a követelményeknek megfelelő. A többi szükség tanterem volt, amit a szülők és a nevelők alakítottak át társadalmi munkában. Ekkor az iskolának nem volt tornaterme, napközi otthona, szertára, tanári szobája és irodája sem. Sürgető volt a héttantermes épület bővítése.

1955-1977

Újabb építkezések, a mai iskolaépület kialakulása

1952-től Varga János az iskola igazgatója, akit a Hazafias Népfront Bizottsága által létrehozott építési bizottság megbíz a bővítéssel kapcsolatos előkészítő munkálatokkal. Az építési bizottság a társadalmi és lakossági támogatást maga mögött tudva Dr. Kalas Imre építészmérnököt, a miskolci tervezőiroda mérnökét kérte fel a tervek elkészítésére. A hat tanteremmel, vízöblítéses vécékkel, szertárakkal, nevelői és igazgatói irodával bővülő tanulmányterv 1955. szeptember 6-ra készült el. A tervet gyűléseken és családlátogatásokon ismertették a családokkal, Hejőcsaba dolgozóival. A széles körben nagy tetszést arató tervezet költségvetése egymillió- kettőszázezer forint körül alakult. A gyors felajánlások révén egyszáz-húszezer forint, tehát az építkezés tíz százaléka már az építési bizottság rendelkezésére állt. Az iskola építése ügyében 1955. július 4-én az Oktatásügyi Minisztériumhoz, július 7-én a Párt Központi Vezetőségéhez, szeptember 20-án az Építésügyi Minisztériumhoz intézett kérést az építkezési bizottság. Varga János a felajánlási ívekkel, a tanulmánytervvel személyesen kereste meg Dr. Zólyom Alfrédot az Oktatásügyi Minisztérium beruházási osztályának vezetőjét. Az osztályvezető nagy megértéssel és biztató szavakkal fogadta Hejőcsaba társadalmának oktatással kapcsolatos terveit. A tervezetet tanulmányozva javaslatot tett az északi fekvésű utcai fronton történő vizesblokk kialakítására és felkérte az igazgatót a részletes építési tervek elkészíttetésére. A minisztériumi határozat alapján az építkezést állami vállalat fogja végezni beruházási összegből. A társadalmilag összegyűlt pénzből az épület tervdokumentációja, az ingatlan kerítése és egy szabadtéri színpad készülhet. Dr. Kalas Imre mellett Bedő Béla, Várhegyi Ferenc, Rejtő Károly, Vitányi Imre és Zubovits József mérnökök munkája révén a tervek 1955. december végére elkészültek. A tervdokumentációt minisztériumi áttanulmányozás után jóváhagyták. A Városi Tanács Tervosztálya az Építési Minisztériummal egyetértve, a Borsod Megyei Építőipari Vállalatot bízta meg a kivitelezéssel. A Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága háromszázezer forintot költött a szennyvízelvezető csatorna megépítésére. A nevelők és szülők egymás után ajánlották fel a segítségüket. Az üzemek képviselői is komoly felajánlásokat tettek. A cementmű harmincezer, a Gépjavító Vállalat húszezer, az ÉPFU Vállalt tízezer forint értékű munkát és építkezési anyagot ajánlott fel. Az építési bizottság határozatban gondoskodott a felajánlások megszervezéséről, összegyűjtéséről. A Borsodi Nyomda készítette el a felajánlási íveket, az emléklapokat, téglajegyeket. A nevelőtestület tagjai egy-egy szülői munkaközösség osztályelnökkel Hejőcsaba minden utcájába és házába elmenve gyűjtötték össze a felajánlásokat. Ismertették az iskola építésének tervét, amit a szülők és Hejőcsaba dolgozói nagy örömmel fogadtak és a lehetőségeikhez képest munkát vagy készpénzt ajánlott fel az építés segítésére. A társadalmi munkák is beindultak. A Hejőcsabai Cementgyár igazgatója önköltségi áron biztosította a követ, cementet és a meszet. Az ÉPFU Vállalt teherautót adott, így a kerítés, valamint a szabadtéri színpad építéséhez megkezdődött az anyaggyűjtés. 1956. februárjában vasárnap délelőttönként a tapolcai kőbányából nevelők, tanulók és szülők közös erővel hordták a követ. A kerítés tervrajzát Ráksi Miklós cementgyári osztályvezető, iskolánk volt nevelője készítette el társadalmi munkában. Az építését Ferencz Béla cementgyári kőműves brigád vezetője vállalta el. Az ötven méter hosszú kőkerítés egyméteres alappal, kőoszlopokkal és betonlap lefedéssel készült. A kerítés vasrészeit, valamint a kapukat a Cementipari Gépjavító Vállalt önköltségi áron készítette el. 1956. áprilisában a Borsod Megyei Építőipari Vállalat megkezdte az iskola építését. A színpad és a kerítés alapgödrét a nevelők és a tanulók ásták ki. A szabadtéri színpad előtt egy beton lefedésű teret készítettek, ahol a tanulóifjúság összejöveteleket, táncmulatságokat rendezhetett. 1956. április 5-én az  alap kitűzésével megkezdődtek az épület kivitelezési munkálatai, ahol az új a régi folytatásaként épült. Októberben már az épületet állványerdő vette körül, de a munkákat az ’56-os októberi események megakasztották. A téli időszakban beépítették a kazánt, hogy fűtés mellett a belső munkákat folytathassák. 1957. márciusában vakolással folytatták a kőműves munkát. Az épület északi homlokzatán lévő szobrokat – tanuló leány és fiú – Melotai Nyilas Samu szobrász-kőfaragó készítette. Az új iskolaépület avatására 1957. szeptember 17-én, délelőtt tíz órakor került sor. A még mindig erőteljes ütemű tanulói létszámnövekedés okán, az 1967. évi felmérések alapján az egy tanteremre eső tanulólétszám tekintetében a legzsúfoltabb iskolának számított a városban. Az általános képzésben részt vevők száma meghaladta az ezer főt és az intézményben működő esti, valamint ipari továbbképző munkája még súlyosbította a helyzetet. A bérházas lakótelep megépülése és a folyamatos betelepülés tovább növelte a lakosságszámot. Ekkor vált ismét szükségessé az iskola újabb bővítésének és korszerűsítésének az ügye. A tervdokumentáció 1967. március 1-ére készült el. 1969. februárjában megkezdődtek a kivitelezői munkálatok. A tornaterem, szertárak, napközis termek, műhelytermek, előadóterem és egy korszerű konyha megépítésével 1970. június 13-án átadták az új iskolabővítést.

1977-2012

A változások kora

Az 1978/79-es tanévben százötvenöt elsőosztályos iratkozott be az iskolába. Ebben az időben a tanulók összlétszáma kilencszáz fő volt. Ekkor az intézményt Hegedűs Lászlóné igazgatta 1987-ig. Ezen évtől kezdődően azonban nem egészen tíz év alatt kétharmadára csökkent Hejőcsaba gyermekszáma. Az okok társadalmi eredetűek. Az ipari üzemekben a munkaerő létszáma nem bővült. A modernizáció is ezt a tendenciát erősítette. 1990. május 22-én a 27. Számú Általános Iskola – a tanulmányai révén Hejőcsabához is kötődő író iránti tiszteletből – a Gárdonyi Géza nevet, mely naptól kezdve hivatalosan Gárdonyi Géza Általános Iskola. Ebben az időben Perényi Lajosné volt az iskola igazgatója tíz éven át, majd 1993-tól 1997-ig Lenkey Éva, 1999-ig pedig Erdélyi János követte őt. 1997. március 27-én a város közgyűlése integrálta, csatolta az iskolát az 1984-ben ugyancsak Hejőcsabán épült 45. Számú Általános Iskolához. Az integrálás oka a gyermeklétszám további drasztikus csökkenése. Ezzel egyidejűleg, a „racionalizálás” jegyében a Gárdonyi Géza Általános (Tag) Iskolában az igazgatói és a gazdaságvezetői státuszt megszüntették. Az „iskolaügy” napirenden tartása, a társadalmi, politikai változások az intézmény életében is fordulatot hoztak. Az új felállású városvezetés befejezte a két évvel korábban elkezdett munkát. Döntése értelmében a Mész úti épületet átadta a Miskolci Egyetemnek, ahol felsőfokú egészségügyi képzést hoztak létre. A Gárdonyi Géza Általános Iskola az 1999-es tanévben Berzyné Tóth Andrea igazgató vezetésével önállóságát visszakapva, munkájának, szellemének folyamatosságát megőrizve lépett át a huszonegyedik századba.

2001. tavaszán Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadta a magyar-angol két tanítási nyelvű oktatás iránti kérelmet, melynek értelmében az intézmény neve: Gárdonyi Géza Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola. 2002. április 01-én a Comenius 2000. minőségbiztosítási rendszer kiépítése vette kezdetét iskolánkban. 2004-től az intézmény a Szilágyi Dezső Általános Iskola tagiskolájaként működött Balajtiné Szinyei Tünde igazgatásával.

2012. szeptember

A mindennapok jelene

Fenntartóváltás révén önálló iskolaként kezdheti új korszakát, létét, munkáját a Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola és Óvoda Hoskó Bertalanné igazgatásával. A fenntartó az Egri Főegyházmegye, a lelkészi, hitéleti munkát a hejőcsabai katolikus plébánia szervezi Dr. Sedon László plébános úr vezetésével.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az angol nyelvkészség és képesség fejlesztő oktatása révén is igazoltnak látjuk a huszonegyedik század korszerű iskolájának mindennapi törekvéseit.

Megszakítás